Az elmúlt évszázadokban a technológia fejlődése számos területen tette gyökeresen jobbá az ember életét.

A várható élettartam másfél évszázad alatt 50-ről 85 évre nőtt, ma már nem kell félnünk attól, hogy gyermekeink néhány éves korukban fertőző betegségekben, vagy hogy a nők szülés közben meghalnak (ami a megelőző évezredekben általános volt), és a legtöbb betegséget ha gyógyítani nem is, de legalább elviselhetővé tudjuk tenni. Sokkal jobb körülmények között élünk, mint korábban bármikor, nem kell megküzdenünk az élelemért, nem kell dacolnunk az időjárással, akkor van meleg és világos, amikor mi akarjuk. Ma a világ népességének 10%-a él extrém szegénységben – vagyis napi két dollárnál kevesebből –, az ipari forradalom előtt ez az arány 90% volt (vásárlóerő-paritáson). A gépek elvégzik helyettünk a legkellemetlenebb munkákat, kevesebb időt kell önmagunk fenntartására fordítanunk, aminek köszönhetően több jut értelmes dolgokra. Az emberiség közös tudásának túlnyomó részét a világ bármely pontjáról bárki elérheti, többé már nem a tudáshoz való hozzáférés, hanem annak feldolgozása a kihívás.

A technológia fejlődésének megvolt az árnyoldala is. Hatalmas egyenlőtlenségek kialakulásához járult hozzá a társadalmakon belül és között, a fosszilis tüzelőanyagokból felszabaduló energia és az általa működtetett ipar szennyezni kezdte a környezetet, a 20. század közepén pedig az emberiség történelme során először olyan eszközre tett szert, amellyel képessé vált a maga teremtette civilizáció lerombolására.

Ma olyan technológiák megjelenése előtt állunk, amelyek legalább akkora változást hozhatnak, mint aminek az elmúlt kétszáz évben tanúi voltunk. Az emberi szintű mesterséges intelligencia annak a lehetőségét vetíti előre, hogy a gépek minden olyan emberi munkát képesek lesznek elvégezni, amit rájuk bízunk, az agy–gép interfész lehetővé tenné, hogy közvetlen kapcsolatba lépjünk a számítógépekkel, az öregedés folyamatának megértésével radikálisan meghosszabbíthatóvá válhat az emberi élettartam, és nincs messze az sem, amikor az emberiség előbb csak egy másik bolygón, majd más naprendszerekben is megveti a lábát (még ha nem is szó szerint).

A Prométheusz Társaság azokkal a technológiákkal foglalkozik, amelyek alapvetően változtatják majd meg az emberiség jövőjét. Az a célunk, hogy felhívjuk ezekre a figyelmet, segítsük a velük kapcsolatos eligazodást, elválasszuk a tudományt a szemfényvesztéstől, és végső soron az, hogy ezek a technológiák ne csak kevesek, hanem a társadalom minél nagyobb hányadának javát szolgálják.

Fókuszterületek

„A változás, a folyamatos, elkerülhetetlen változás az, ami a mai társadalom meghatározó tényezője. Nem lehet többé értelmes döntést hozni anélkül, hogy ne csak azt vennénk figyelembe, amilyen a világ, de azt is, amilyen lesz.” – Isaac Asimov

A 21. században a technológia többféleképpen is új korszak kezdetét hozhatja el az emberiség számára:

A Prométheusz Társaság célja az, hogy ezekről a témákról hiteles és közérthető, tudományosan megalapozott, a hétköznapi újságcikkeknél mélyebb tájékoztatást adjon.

Többet akarok tudni


Rólunk

Prométheusz ellopta az istenektől és az embereknek adta a tüzet – örökre és visszavonhatatlanul megváltoztatva ezzel az emberiség életét. A tudományok és a technológia atyjaként tisztelik, de egyúttal a tudományos fejlődés nem kívánt következményeivel való szembenézést is szimbolizálja. A Prométheusz Társaság célja a jövő technológiáival kapcsolatos kutatás, oktatás és ismeretterjesztés, az irántuk érdeklődő egyének és közösségek együttműködésének ösztönzése és elősegítése, az ígéretes kezdeményezések felkutatása és támogatása. A jövő alakítása annak érdekében, hogy a technológia fejlődése minél többeknek minél nagyobb hasznára váljon.

A Prométheusz Társaság vezetője Dobos Gábor. A két legjobb cikke:

Hogy kapcsolatban maradjunk, írj a prometheusz@prometheusztarsasag.hu címre!

Partnereink

Sütiket használunk, hogy lássuk, hány látogatónk van és honnan érkeznek.

Rendben van
Nincs rendben